Pi mal Pflaumen

A 17. és 18. század a tudomány korszaka volt. Ekkor élt két kiemelkedő személyiség: Leonard Euler és Maria Sibylla Merian (akik egyébként rokonok voltak). Leonard Euler híres matematikus volt, aki kiemelkedő érdemeket szerzett a π szám kutatásában. Maria Sibylla Merian nemcsak természettudós és felfedező volt, hanem művész is. Neve a természet részletes ábrázolásának stílusát jelképezi – lásd munkáit a hernyók pillangóvá alakulásáról. A kártyajáték illusztrációi ezt a stílust kívánják újra életre kelteni.

A Pi mal Pflaumen neve a „Pi mal Daumen” kifejezés szójátéka — ami nagyjából „kb.” vagy „szabály szerint” jelent —, és szintén ebből a korszakból származik, de most a hüvelykujjak helyett a játékosok a gyümölcsökkel foglalkoznak. Egy körben a játékosok egyszerre egy-egy gyümölcskártyát játszanak ki a kezükből, majd a kijátszott lapok közül egyet-egyet megszereznek annak alapján, hogy milyen erősségű kártyát játszottak ki. Minden kártya egy gyümölcsöt ábrázol, és egyes kártyák pontozási mintázatot is tartalmaznak (pl. három azonos gyümölcs, vagy két pár egyező gyümölcs), illetve különleges akciókat, például egy plusz szilvakártya húzását, kártyalopást egy ellenféltől, a kutya használatát a lopás elleni védelemhez, vagy három π kártya megszerzését (amelyek önmagukban vagy egy számkártyával kombinálva növelhetik a kijátszott lap értékét).

A játékosok számától függően meghatározott számú kör után a forduló véget ér, majd a játékosok új kezet kapnak. Három forduló után a játékosok összeadják pontjaikat a teljesített feladatok alapján, és aki a legtöbb pontot szerzi, az nyer.